Névadóink

szistvan-sample-2Szent István

972 -1038
Magyarország királya

Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki. Apja Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér keresztény leánya, Sarolta volt. 996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát, akivel sok hittérítő és lovag jött Bajorországból. Atyja életében a nyitrai dukátus ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem halála után követte őt a fejedelmi székben. Az ezredforduló karácsonyán (más értelmezések szerint 1001. január 1-én) Esztergomban, királlyá koronázták, feltehetőleg a II. Szilveszter pápától kapott koronával, amely azonban nem azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. István és Gizella fia, Imre herceg 1031-ben egy vadászaton meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett, így utolsó éveire egyenes ági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unokaöccsét, Orseolo Pétert nevezte meg. Halála előtt Magyarországot a Boldogságos Szűzanyának ajánlotta fel. Ezért nevezik hazánkat Mária országának. István király 1038. augusztus 15-én Székesfehérváron halt meg, ott is temették el. István nagy utóda, I. László uralkodása alatt, 1083. augusztus 19-én avatták szentté, szent ereklyéit másnap, Budán emelték oltárra, ezzel ő lett az első magyar szent és egyben szent király.

szlaszlo-sample-2Szent László

1048 -1095
Magyarország királya

Az Árpád-kori Magyarország egyik legjelentősebb uralkodója volt, nagy törvénykező királyaink sorában a második. Törvényei alapján az ország érdekeit szem előtt tartó, szigorú uralkodó volt, aki a hosszú belháborúk során megrendült országban megszilárdította a királyi hatalmat és a belső rendet. Apja I. Béla magyar király, anyja Richeza lengyel hercegnő, egy gyermeke született: Piroska, későbbi bizánci császárné. Fiatal korábban testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni küzdelmekben. E harcok eredményeként 1074-ben, a mogyoródi csata után, amikor I. Géza megszerezte a magyar trónt, Lászlót herceggé nevezte ki. Testvére váratlan halála után 1077-ben őt választották királlyá. Koronás főként is sikeres hadvezér, szigorú törvényalkotó, okos és türelmes diplomata volt, országát Horvátország, Szlavónia és Bosznia meghódításával gyarapította. Az utókor igazi lovagkirályként emlékezik rá, őrzi legendás tettét, amikor a kerlési csatában megmentett egy magyar leányt a nőrabló kun vitéz kezéből Keresztény hitét tanúsítja a somogyvári bencés apátság, a nagyváradi és a zágrábi püspökség alapítása, 1083-ban uralkodása alatt avatták szentté István királyt, Imre herceget, Gellért püspököt és két zobori remetét. 1095-ben hadjáratot vezetett a cseh király ellen, ennek során megbetegedett és a cseh-magyar határ közelében érte a halál. Váradon, az általa alapított régi Székesegyházban helyezték örök nyugalomra. 1192-ben avatták szentté.

merenyi-sample-2Merényi Gusztáv

1895 -1950
belgyógyász, orvos-vezérőrnagy

A Budapesti Tudományegyetemen szerzett oklevelet 1920-ban. Hivatásos katonaorvosként a katonai repülés orvosi kérdéseivel foglalkozott. 1931-től számos tanulmánya jelent meg. 1935-től több külföldi tanulmányúton vett részt, melyeken a repülés élettanával foglalkozott. 1936-tól a légierő vezető orvosa volt. A fővárosi Műszaki Egyetem Aerodinamikai Intézetének együttműködésével, 1938-ban megszervezte az első magassági kísérleti állomást, ahol a gyorsan bekövetkező oxigénhiányhoz való alkalmazkodás kérdéseit vizsgálták. Budapesten, a Karolina úton az ő tervei alapján készült el az első magyar Repülőorvosi Vizsgáló Intézet, amely később a Gyáli úti Honvéd kórház keretében folytatta működését. 1940-től a Bajcsy-Zsilinszky Endre körül tömörülő ellenállókhoz tartozott. A vezetése alatt álló Pajor Szanatóriumban menedéket nyújtott az üldözötteknek, majd letartóztatása elől illegalitásba vonult. 1941-ben egyetemi magántanárrá habilitálták, előadásait a szegedi és a kolozsvári egyetemen tartotta. 1945-től a fővárosi Vöröskereszt Kórház parancsnoka, 1946-tól a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának orvos-vezérőrnagya és vezetője volt. 1947-48-ban segítette a Népjóléti Minisztériummal együttműködve, az első Magyar Véradó Központ és Vérellátó Állomás létrehozását. 1950-ben a Rajk-per kapcsán koholt vádak alapján halálraítélték és kivégezték. Emlékére húsz évvel később a Gyáli úti kórházat Merényi Gusztáv Kórháznak nevezték el.

jahn-sampleJahn Ferenc

1902 – 1945
Orvos, publicista

1902. február 7-én született Budapesten dr. Jahn Ferenc orvos-szociológus, a magyarországi városszociográfia egyik megteremtője. A szegedi egyetemen 1928-ban szerzett orvosi diplomát, s bár módjában lett volna magánpraxist nyitni, javíthatatlan idealistaként Kispestre ment szegényeket gyógyítani. Olyan emberek között dolgozott, akik jó részének nem volt sem betegbiztosítása, sem pénze orvosra, gyógyszerre, kórházi kezelésre. A dolgozó embereket gyógyítva ismerte fel, hogy a betegségek nagy része megelőzhető. Fáradhatatlanul küzdött – szóban és írásban is – a dolgozók szociális helyzetének javításáért, az elmaradott, alacsony színvonalú, egészségtelen lakásállomány felszámolásáért. 1937. április 18-án az ő kezdeményezésére és szervezésében rendezték meg a kispesti városházán a település egészségügyi-szociális viszonyait bemutató szociográfiai kiállítást, amely szemléletesen ábrázolta a kispesti lakás-, foglalkoztatási viszonyokat, járványügyi-halálozási állapotokat. A fasizmus felé haladó országban élete nem volt biztonságban. Több évi börtön után a németek hurcolták el Dachauba, ahol fiatalon, 43 éves korában, 1945. május 5-én megölték.

forrás: www.egeszsegkalauz.hu; www.kispest.hu